Ellenségből...Szerelem....(Tokio Hotel)

-Ohh...-döbbent meg Yu is.-Én..én vagyok.-dadogtam és gyorsan felkapkodtam a cuccaimat magamra.-Elnézést a zavarásért. De félreértés történt. Aki az ön ügyét kezelte még igen kezdő volt. Valóban van gyámja aki betöltötte a 18-at ,de nem rendelkezik állandó munkahellyel.…

-Én nem megyek be.-mondta Tom az ajtónk előtt állva.-Mert?-Mert nem akarom látni Beckyt.-Ja..ok. Akkor szia és köszi mégegyszer.-fogtak kezet majd Tom kifelé vette az irányt...A kis balhé óta már eltelt egy hét. A suliba bejárok és hál istennek semmiből nem állok se bukásra se…

-Mit akarsz Tom?-sóhajtottam türelmetlenül.-Lesz egy kis verseny..-nyomott a kezembe egy papírt amin ez állt."Figyelem deszkások, korisok és kerósok!!! Most megmutathatjátok mit tudtok. Pattanjatok fel a deszkákra kerókra bújattok koriba és mutassátok meg mit tudtok! 2010. 06.…

-Te?-kérdezte.-Én..-Befelé! Majd szünetbe meg beszélitek óra van.-hajtott befele a tanár legnagyobb örömömre.Tesin meg se mukkantam. Nem tudtam ,hogy most mi van. Tökre bejött Yu hisz irtó jó pasi volt...viszont Bil...ő más. Ő ismer kis korom óta..mindent tud rólam szinte még ha…

Reggel az órám csörgésére ébredtem/tünk. XD-Bezd Becky...mért kelsz te hajnalban?-kérdezte morcosan Shinya. -Mert egy óra múlva suli drága.-kezdtem öltözködni.-Jaa..-ült fel ő is.-Reggelt..-ásított Allan. Tiszta kócos volt a feje...tök cuki. *_*-Neked iss.-dobta meg Gabe valami…

-Hol a picsában voltál?!-kérdezte Yu dühösen.-Először is. Vissza a hangnemből. Másodszor...a régi házunkba.-És a telefont felvenni luxus?-kérdezte tudomást e véve az előző mondatomról.-Nincs is nálam..-kiabáltam vissza mert idegesített ,hogy úgy beszél velem mint ha az apám…

Mikor egyszerre látsz feketét és fehéret,Mikor egyszerre érzel hideget és meleget,Mikor egyszerre van az ég fent és lent,Mikor egyszerre van zaj és nem csend,Mikor megremeg a térded,Mikor a torkodban dobog a szíved,Mikor izzadni kezd a tenyered,Akkor tudod meg mi az a…

Végig néztem a lepusztult házon. A falak összegraffitizve az ablakok szilánkokra törve. Mi lett az otthonomból?...mit lett az életemből...romhalmaz. Arcomat kósza könnycseppek nedvesítették. Beléptem a kis ajtón..melyet annyirszor vágtam rá apura. A régi nappalink...ahol annyit…

-Ki vagy?-suttogtam ,mert ijedtemben a hangom is elment ráadásul sötét is volt ,úgy hogy kurvára örültem.-Yu..Hol voltatok?-Kilátó.-mosolyogtam.-Iszunk valamit?-kezdett el húzni de én nem mentem.-Táncoljunk...szeretem ezt a számot.-Rendben.-megához húzott és elkezdtünk táncolni.…

-Persze...a srácok nélkül tiszta uncsi lenne a buli.-mondta mosolyogva nekem viszont feltűnt ,hogy a sRÁCOKról beszél vagy is nem rólam.-.-" paraszt.-Oksa akkor 8 fele megyünk...-Okés. Már várlak.-kacsintott és elment a haverjával...ami egy szőke picsát takart...gondolhattam…

Másnpa egy szót se szóltam hozzájuk...annyira idegesít ,hogy beleszólnak mindenbe...meg aztán kicsit szégyeltem is magamat. A buszon hál istennek se Tom se Bill se Sarah se senki mellé nem ültem. Megbeszéltük a fiúkkal ,hogy a koleszba találkozom velük majd hisz ők alapból csak…

-Gyűlölek!!!Ott izélsz velem amikor a barom tesód kitalálja ,hogy én meg akarom dugatni magam a fogadás miatt ami nem volt igaz..erre tessék itt hancúrozol a VOLT barátnőmmel. Irónikus mondhatom!-kiabáltam le a fejét.-Becky mi lenne ha nem ordibálnál az tesómmal?!-lépett mellém…

Bill.-Úr isten! Sarah mi történt vele?-kérdezte Tom ijedten szinte már már sirva.-Itt..Itt találtam és aztán valakit láttam az erdőben..-motyogta.Tom és Yu egyszerre rohantak a mutatott irányba. Mind a ketten tudták,hogy ki volt az.1 perc után nem találtak senkit ezért visszavitték…

Éreztem minden egyes mozdulatából ,hogy igen csak fel van izgulva.Ahogy hozzám ért ,ahogy csókolt ,ahogy ölelt...jó volt,jó volt,de..-Nem Bill.-halottam egy hangot a fejembe.-Ne áltasd magad kis lány neked csak ő kell..-igaza volt eltoltam magamtólés zavartan krákogtam…

-Beck...ez ...ez nem az aminek látszik...-tápászkodott le róla Sarah.(O.O)-Ezt...ezt nem hiszem el...-mondtam sirva annyira nyomorultnak éreztem magam.-Kár volt idejönnöm!-rohantam ki és láttam hogy 22:47 van ezért egyből a buszmegbe rohantam.Ebben a pillanatba nem is vágytam semmi…

Amikor felébredtem még mindig Bill karjaiban voltam. Nem aludt csak nézett.-Meghalt.-suttogtam és nem akartam felfogni a valóságot.-Igen.-hajolt le és megcsólolt. Éreztem ,ahogy végig folynak a könnycseppek az arcomon.-Sajnálom.-suttogta én pedig felpattantam és…